Miért mobil?

Miért mobil?

Most úgy kéne kezdenem, hogy rohanó világunkban, alapjaiban megváltoztak a zenehallgatás körülményei…

De már hallom a válaszokat; szakítsunk rá időt, energiát, ne zanzásítsunk, igen is a legjobb hangrendszerek a szobai hangfalas rendszerek…és így tovább.

Igen. És nem.

Nagyon sok körülményt kell figyelembe vennünk. Gyakran olyanokat, amelyeket előre nem látunk, tervezünk. Sokunk megszállottan ragaszkodik elveihez, gyakran későn döbben rá, hogy magához a tárgyhoz ragaszkodik, maga a folyamat, a zene élvezete már igen messze van, elhalkult…

Nálam a családalapítás és az ennek folyományaként teret, időt, energiát követelő utód késztetett bizonyos idő után elveim feladására.
Ne porosodjon a rendszer, ha nincs is bekapcsolva. És ha bekapcsolom néha napján, akkor halkítsam, más is van rajtam kívül a lakásban.

A végső lökést a költözés adta. Vidékről fővárosba. Minden más lett, megváltozott. Döntenem kellett, hát döntöttem.

Eladtam rendszerem, felépítettem mobil birodalmam. Itt sem volt az út sima, gyakorta kompromisszumokat kellett kötnöm, vételeim eladásaim közben kellett rájönnöm; nem a kereskedelem a szakterületem, ha így folytatom felkopik az állam. De egyszer véget ért, megállapodtam. S hallgatom a zenét. Akár naponta 4-5 órát is. Buszon, villamoson, tömegközlekedésen. Munkába menet, jövet, míg viszem gyermekem edzésre vagy épp feleségem után tolom a bevásárló kocsit egy hipermarket bevásárló polcai előtt.

Mobil zenehallgató lettem, de nem adtam alább a hangminőség terén. A mobilitás akkora kaput nyitott meg a zenei birodalomban, amiről korábban álmodni sem mertem.

Velem van Bach, Vivaldi vagy Coltrane, Brubeck, Hamilton mindenütt..remélem sokáig együtt maradunk.

És senkit nem zavar mikor kissé feltekerem a hangerőt, ha hallani akarom Ken Peplowski klarinétjának csodás orgánumát….