Muzix AirTwins TWS Bluetooth fülhallgató teszt

“Innováció és ergonómia

A vezeték nélküli modellek egyre elterjedtebbek és egyre kedveltebbek, hiszen számos pozitív tulajdonságuk van. A MUZIX a vezető mobileszköz gyártókéhoz hasonló labdába rúg, de kicsit keményebb orrú cipővel, aminek eredményeként az Air Twins a vezetéknélküliséget más szinten, praktikus extrákkal teszi lehetővé, hiszen míg kábelnek nyoma sincs, közben számos újítás és funkció áll rendelkezésünkre, így már ezért is megéri beszélni róla.

Muzix YA AirTwins TWS Bluetooth fülhallgató

 

Megtévesztő külső

A MUZIX Air Twins különlegessége, hogy első ránézésre senki sem mondaná meg róla, hogy egy fülhallgatóról van szó, köszönhetően a kemény burkolatú, kerek toknak. Mi az eszközt piros színben kaptuk meg (egyébként elérhető még fekete és fehér színben is), és ez a darab – bár nem gömb alakú – egy Pokémon labdára emlékeztetett minket. Erre ráerősített az is, hogy a tokot vízszintes irányba tudjuk elforgatni. Az egész nem túl nagy, a tenyerünkben kényelmesen elfér, és egy kabát zsebébe is könnyen becsúsztatható, ugyanúgy, ahogy egy táskában sem vesz el túl sok helyet, eközben pedig biztosak lehetünk benne, hogy a fülhallgatóink sem sérülnek meg. Mindennek össztömege 110 gramm.

A tokot elforgatva találjuk meg a fülhallgatókat. Mágnes segítségével rögzülnek a helyükre, így biztosítva azt, hogy ha a tok el is van húzva, ne essenek ki belőle. Tovább forgatva a felsőrészt, két USB csatlakozót találhatunk az eszközön, egy micro USB-t és egy USB-A-t (dobozába egy USB kábel is került).

Nincs többé idegeskedés a kábelek gubancolódása, összegabalyodása miatt, hiszen az Air Twins esetében egyáltalán nincs vezeték, csak magukat a füldugókat kell a fülünkbe illesztenünk. Ez a mindennapi tevékenységeink során sok esetben előny lehet, hiszen nem akadályoztat minket semmilyen kábel a főzés vagy házimunkavégzés közben, a nyakunkban sem kell semmit elviselnünk, és mivel a füldugók kényelmesek is, és egyáltalán nem nyomnak (a súlyuk pedig mindössze 4-4 gramm!) így hordásuk már-már észrevétlen maradhat. Más szemszögből vizsgálva viszont ez némi diszkomfort érzetet is kialakíthat a használóban, hiszen egy ilyen kis eszközt könnyen el lehet hagyni, a füldugók hajlamosak csúszkálni, nem százszázalékos a stabilitásuk, és mivel nincs vezeték, így az az érzésünk is kialakulhat, hogy bármikor elveszíthetjük. Sportoláshoz sajnos nem ajánlhatjuk éppen azért, mert nem tud elég fixen a fülben maradni, viszont sétáláshoz, utazáshoz, házkörüli tevékenységekhez, irodai munkához megfelelő. Többféle méretben (S, M, L) járnak hozzá a szilikongyűrűk, valamint egy fekete, memóriahabos illeszték is része a csomagnak, ami kifejezetten az Air Twins-hez készült. Ezzel akár biztosabban maradhat a fülben az eszköz, és a zajcsillapítása is jobb lehet. Sapkával is kényelmesen használható az Air Twins, sőt, ha valaki sétálás közben fél, hogy elhagyja a füléből valamelyik fülest, akkor húzzon sapkát, és máris nagyobb a biztonságérzet!

 

 

Használat közben

A kemény tok egy mágneses dokkoló, amelynek nemcsak az a célja, hogy gondoskodjon a fülhallgatók épségéről, és ezen keresztül tölteni lehessen őket, a dokkoló akkubankként is funkcionál. A fülhallgatók önmagukban 3 óra folyamatos zene lejátszást tesznek lehetővé, míg az akkubankkal együtt 63 órát, ami lássuk be, nem rossz teljesítmény. Ahogy visszakerülnek a mágneses tokba, azonnal elkezdi őket tölteni, így soha sem kell nélkülöznünk kedvenc zenéinket. És ezzel a kis eszközzel akár a telefonunkat is tölthetjük, hogyha például egy utazás közben az lemerült, és nincs a közelben konnektor. A füles eredeti árán 30 000 forint, az AV-Online olvasói korlátozott ideig 20 000 forintért vásárolhatják meg, ami az akkubankkal együtt vonzónak számít.

Mindkét fülhallgatón található egy ún. multigomb, amely egyben be/kikapcsoló-, zene megállító/elindító, emellett hanghívás felvevésére is szolgál. De nem kötelező a bekapcsológombbal bajlódnunk, ugyanis használat közben arra figyeltünk fel, hogyha lehúzzuk a kis dokkolójáról a fülest, akkor az automatikusan bekapcsol – ezt egy női hang adja tudtunkra, és arról is tájékoztat minket, hogy melyik oldal a „right channel” és melyik a „left channel”. A füleseknek olyan rendeltetésük is van, hogy külön-külön is lehet használni őket, például, telefonunkon az egyikkel telefonálhatunk, míg a másikat használhatja valaki más zenehallgatáshoz.

Ha már nem szeretnénk használni az Air Twins-t, akkor sem muszáj a kikapcsoló gombot használnunk – amikor az egyik fülest visszaraktuk a dokkolóra, akkor a női hang bemondta, hogy „power off” (közben természetesen a még használatban lévő fülesen szólt a zene). További plusz jó pont, hogy ha esetleg elhagynánk az egyik fülest, akkor más gyártóktól eltérően van rá lehetőség, hogy csak egy darabot rendeljünk hozzá, az új automatikusan párosodni fog, és külön teendőnk nem lesz vele. Egyébként természetesen Android és iOS operációs rendszerrel is kompatibilis.

A dokkolón akkumulátor állapotjelző is van, ami akkor látható, amikor a fülesek töltődnek, vagy pedig mi töltjük magát a dokkolót. Arra érdemes figyelni, hogy ha éjszaka teljes sötétségben szeretünk aludni, töltés közben ez az állapotjelző elég nagy fényt képes produkálni, világító Pokémon labdává fog változni, amit mi is nevetve (és meglepődve) fogadtunk, és inkább reggel folytattuk annak a töltését.

Az Air Twins telefonáláshoz is kiválóan alkalmazható, aránylag tiszta, érthető kommunikálást tesz lehetővé, bár beszélgetéshez egy kicsit halkabb lehet, mint ahogy azt más eszközöknél megszokhattuk.

Negatívum, hogy a Bluetooth hatókör kiterjedtebb is lehetne, értjük ezen azt, hogy ha a telefonunkat valahol ott felejtjük, akkor pár méter megtétele után már szakadozni kezd a zene, így az élvezetes zenehallgatás érdekében érdemes mindig magunknál tartani a forrást. Pozitívum viszont, hogy az Air Twins nem felejt, az egyszer már párosított eszközre emlékszik és (ha a Bluetooth is be van kapcsolva), akkor automatikusan csatlakozik is rá a következő használatkor.

Hangminőség

Az Air Twins esetében a forgalmazó kifejezésével élve egy True Wireless Stereo eszközről beszélhetünk, tehát kábellel semmilyen formában sem találkozhatunk, teljesen vezeték nélküli, és Bluetooth-szal használható. Ezzel kapcsolatban megint el kell mondanunk, hogy a Bluetooth nem képes nekünk stúdióminőségű hangot biztosítani, de hogyha erről hajlandók vagyunk lemondani, akkor is összességében kellemes hangzást kapunk.

A fülhallgatók zajzára nem a legjobb, túl sok külső hangot nem képes elnyomni vagy tompítani, de ezt meg tudjuk bocsájtani neki.

Az Air Twins esetében összességében kiegyensúlyozott hangzásról beszélhetünk, amelynek nagy előnye, hogy hosszabb használata után sincs az az érzésünk, hogy fárasztani kezdene minket (vagy sajogna a fejünk). Az AC/DC Thunderstruck-ot hallgatva azt állapítottuk meg, hogy dinamikában gondtalanul visszaadta a füles, élvezhető élményt kölcsönzött nekünk, ráadásul a basszus sem volt túl tolakodó, ami újabb jó pont a részére. A hangzás nem túlságosan tömörített, bár minden részletet nem képes átadni. A hangszereket egész jól tudta ábrázolni, bár pl. a gitárral valamennyire küzdött. Viszont egyértelmű plusz pont jár a sztereó térhatásnak, ami nagyon jól érvényesült. Jeff Buckley Hallelujah-ját hallgatva hamar arra lettünk figyelmesek, hogy a lágy hangzás pihentet, a magasak frekvenciák nem túl dominánsak, az ének is nagyon szép tiszta és meleg volt.

 

Összegzés

A MUZIX Air Twins egy nagyon érdekes színfoltot képvisel, hiszen ilyen rendszerekkel még mi sem gyakran találkozunk. Sok idegeskedéstől megóv minket, például az összegabalyodott kábelektől, vagy az idő előtt lemerült akkumulátortól. Természetesen ez az eszköz sem tökéletes, pl. a telefonunkat nem hagyhatjuk szanaszéjjel a lakásban, mert már pár méter után tapasztalható a Bluetooth szaggatása és a fülesek stabilitásán lehetne még csiszolni. Ám mindezért kárpótol minket az akkubankként is funkcionáló mágneses dokkoló, a beépített mikrofon, és az ár. Utóbbiból ráadásként további -10 000 Ft (azaz 33%) kedvezményre számíthatnak azon olvasóink, akik 2018. március 31-éig a MUZIX saját webáruházában rendelik meg a terméket és közleményként az AVONLINE_MUZIX kupon kódot tüntetik fel!”

 

Műszaki adatok

Rendszer típusa: hallójáratba illeszkedő (in-ear) Bluetooth fülhallgató

Hangszóró típusa: 6 mm-es dinamikus membrán

Frekvencia-tartomány: 20Hz – 20KHz

Akkumulátor: 2,800mAh

Bluetooth verzió: v4.1+ EDR

Üzemidő: kb. 63 óra

Csatlakozó: micro USB és USB-A

Tömeg: 10 gramm a fülhallgató

100 gramm a mágneses dokkoló

 

Mérleg

+ Ergonomikus, nem hétköznapi kialakítás

+ Nemcsak egy egyszerű fülhallgató, köszönhetően a sok plusz szolgáltatásnak

+ Egy feltöltéssel 63 órányi zenehallgatás

– A fülhallgatók nem nyújtanak elég stabilitást a fülben

– A Bluetooth kapcsolat néhány méter után szakadozik

 

Szubjektív vélemény

Hangminőség: 4

Kivitel: 4

Dizájn: 5

Stabilitás: 4

Zajelnyomás hatékonyság: 3

Komfort: 5

Szolgáltatások: 5

Ár/érték arány: 5

 

Forrás:

AV-Online

www.av-online.hu

https://www.av-online.hu/fejhallgato/muzix-ya-be200-air-twins-tws-bluetooth-fulhallgato-teszt_2382

https://www.facebook.com/audiovisiononline/

 

Magyarországi márkaképviselet:

MuzixGroup Kft.

www.muzixgroup.com

www.facebook.com/MuzixGroup

A termék IDE kattintva érhető el a MUZIX webshopban

Audiofly AF56W – a vezeték nélküli “analóg” fülhallgató

Az AudioFly márka hazánkban még új, azonban a termékei évek óta elérhetőek külföldön. Tamás osztotta meg velünk véleményét az AF56W vezeték nélküli fülhallgatóról, amit személy szerint örömmel olvastam végig. Át is adnám neki a billentyűzetet!

Nem sokkal azelőtt, hogy itt, a Szifon.com-on megjelent az Audiofly AF100W bluetooth fülhallgató tesztje, a birtokomba került annak kisebbik testvére, az Audiofly AF56W. Azóta már eltelt a bejáratás nagy része, így szívesen vállaltam, hogy megosztom tapasztalataimat a fülessel kapcsolatosan.

Előre szeretném bocsátani, hogy nem vagyok sem hivatásos teszter, sem hangmérnök, sem audiofil, így amennyiben az itt leírtakkal kapcsolatosan esetleg valaki a szakmaiatlanság vádját sütné rám, az nem biztos, hogy minden esetben indokolatlan lenne. Mindezek mellett vagy ellenére ugyanakkor megszállottan keresem a jó ár/érték arányú, minőségi, kiváló hangzású fülhallgatókat és ennek során jutottam most el az Audiofly AF56W-hez.

A technológiai fejlődés (no és a jack dugó ezzel párhuzamos kispadra ültetése) egyre inkább előtérbe hozza a vezeték nélküli megoldásokat a minőségi zenehallgatás területén is. Míg azt talán ki lehet jelenteni, hogy a vezetékes piacon többé kevésbé megszilárdultak a (h)arcvonalak, jelentősebb újdonságok talán ritkábban születnek, addig a vezeték nélküli technológia még erőteljesen az útkeresés szakaszában van. Bár már mostanáig is születtek előremutató megoldások (gondolok itt elsősorban az AirPods-ra, Soundmagic E10BT-re, vagy akár a Sennheiser Momentum Free-re), véleményem szerint még mindig a szegmensre vonatkozó fejlődési görbe első szakaszában járunk. Trendek szempontjából mindenesetre úgy tűnik, a gyártók alapvetően két irányba gondolkodnak.

  • Egyik részük kicsi, kényelmes, könnyen hordozható fülest akar gyártani és bevállalja az ezzel összefüggésben kisebb energiatárolás lehetőségét, azaz rövidebb üzemidőt, vagy esetleg ehhez – valamilyen hordozható töltő formájában – kiegészítő megoldásokat is párosít.
  • Másik részük viszont, szintén teljesen indokolható módon, inkább hosszabb üzemidőt kíván biztosítani a fülhallgatónak. Így születtek a robusztusabb, néhol már-már nyakmerevítő szerű fülhallgatók, vagy az elnagyolt méretű, nehezebb fülmonitorok, ahol már biztosított nagyobb akkumulátorok elhelyezhetősége is.

Mint az talán a fentiekből is kiolvasható volt, én személy szerint inkább az előbbi kategória híve vagyok és akkor léptem be vásárlóként a vezeték nélküli eszközök piacára, amikor először találkoztam olyan megfizethető árú, jó (ezen esetben nagyon jó) hangminőségű vezeték nélküli fülhallgatóval, amely jelentős részben hasonlított vezetékes megfelelőjéhez anélkül, hogy közben az az érzésem lenne, mintha nyakörvet hordanék. Ez volt az e felületen már többször említésre és alapos bemutatásra került Soundmagic E10BT, amely jelen írás tárgyát képező fülhallgató értékelése során is sok tekintetben referencia pontként fog szolgálni.

De térjünk is rá az Audiofly AF56W-re. A gyártó bemutatásával, vagy a műszaki paraméterek pontos leírásával most nem untatnám a kedves olvasót. A műszaki paraméterek nagy része egy az egyben megegyezik az AF100W-nél leírtakkal. Ugyanolyan minőségi szövetkábellel, ugyanolyan retró jellegű vezérlő és akkumulátor tároló egységgel rendelkezik, és üzem- és töltési időben sincs különbség. A vezérlő és akkumulátor tároló esetében egyébként felmerült bennem a gyanú, hogy a gyártó esetleg megcsíphetett egy nagyobb volumenű LEGO szállítmányt, mert teljesen azt a 80-as, 90-es évekre jellemző érzést hozza, amely számomra ehhez párosult. Nekem ez a retro feeling egyébként meglehetősen bejön, különösen arra tekintettel, hogy mennyire összehangban van a füles hangjának karakterisztikájával.

A nagyobb testvérhez képest az AF56W-t egy 13 mm-es dinamikus driver hajtja (az AF100W-ben egy duál membrános dinamikus driver üzemel) és a fülmonitor kialakítás is eltérő, itt a kábelt nem felfelé a fül mögött, hanem a normál vezetékes fülesek nagy többségéhez hasonlóan, fül alatt lefelé kell elvezetni. A fülmonitor puhán és kényelmesen ül a fülben a vetőcső 45 fokos megdöntése miatt (véleményem szerint egyébként ez a lehető legkényelmesebb és egyben legstabilabb kialakítás). A gyártó a szokásos szilikonos illesztékeken kívül itt is mellékelt comply foam illesztéket is, tehát nagy valószínűséggel mindenki megtalálja a számára legjobban passzolót. Az őszinteség megkívánja tőlem ugyanakkor azt is, hogy jelezzem, a fülmonitorok behelyezésekor némi driver flex jelenséget tapasztaltam. Zajszigetelés tekintetében a fülhallgató a piaci átlagot hozza, a forgalom zajában némi basszus azért elvész, de mivel bőven van belőle, ezért a hangzás hangosabb utcán, vagy tömegközlekedésen is tökéletesen élvezhető.

Üzemidőt tekintve – ahogy fentebb írtam – az AF100W paramétereit hozza, tehát kb. 5 óra zenehallgatást biztosít teljes feltöltéstől. Ez, bár az Soundmagic E10BT brutális 10-12 órás üzemidejéhez képest meglehetősen karcsú, de tapasztalatom szerint átlagos hétköznapi használat során még éppen elegendő. Aki viszont hosszabb útra készül, annak javaslom, gondoskodjon mellé egy vezetékes társról is, vagy egy vezeték nélküli töltőről. A zsengébb üzemidőért cserébe viszont az AF56W akkumulátorának elhelyezése számomra jobban megoldott a vezérlő egységgel egyenlő magasságban, a kábel másik végén. Nem rázkódik, viszont kiegyensúlyozza a két fülmonitor terhelését és a kábel elhelyezkedését is stabilabbá teszi, nem csúszkál jobbra balra a nyakban. Bár alapvetően feltételen rajongója vagyok az E10BT-nek, az akkumulátor hátsó elhelyezését és fémcsipeszes póló vagy ingnyakhoz történő rögzítését annyira nem szeretem (de hát a kiváló hangzás és a hosszú akkumulátor idő azért ennél jóval többet nyom a latba).

Megszólalásig jó!

És akkor jöjjön minden füles esetében a legkényesebb és egyben legfontosabb kérdés: Na de hogyan szól? Azt kell mondanom: Jól. Sőt! Kimondottan jól! Legalábbis számomra. A legjobban talán úgy tudnám jellemezni, hogy az AF56W nagyon izgalmas hangzással rendelkezik.

A hangzásnak az AF100W kapcsán is leírt analóg jellege (amelyhez kimondottan passzol a retró kinézet) itt is maximálisan jelen van. Amikor azt írom, hogy analóg hangzás, ne tévesszen meg senkit, nem arra gondolok, hogy a fülhallgató recseg, ropog, vagy torzít. Az analóg hangzás egyfelől egy melegebb hangtónust jelent, másfelől pedig azt, hogy a hangok kicsit – nem találok rá jobb szót – koszosabbak és ezáltal sokkal inkább az élőszerű hangzást adnak. Ez számomra nagyon tetszik, mert a digitalizáció előrehaladtával sokkal inkább a sterilebb, polírozottabb hangzások kerültek előtérbe, amelyek sokszor az adott zeneszám élő jellegéből már-már el is vesznek, főleg ha hangszeres zenéről beszélünk. Itt erről egyáltalán nincs szó, és csendesebb, hangszigeteltebb helyeken hallgatva tényleg kicsit már az az érzése támadhat az embernek vele, ha becsukja a szemét, hogy a felvételen megszólaló zenekar épp ott előtte játszik.

A minőségibb fülhallgatókat szinte minden esetben be kell bejáratni (azaz hosszabb ideig használni), amire végleges karakterisztikája kialakul. Sok teszt szerintem azért jut téves, vagy egymással szöges ellentétben álló megállapításra, mert néhol egy bejáratott, néhol pedig egy gyakorlatilag bontatlan fülesről írnak. Az AF56W esetében ez fokozottan igaz, a bejáratás nem nélkülözhető ahhoz, hogy megtudjuk, valójában hogyan is szól. A fülhallgató a kicsomagolását követően ugyanis erőteljesen basszusorientáltan szólt, a közepes hangtartomány szintén jelen volt, de a magasabb regisztereket azért a basszus már elnyomta. Jó kétheti használat után ez szerencsére változott, előrébb kerültek a magasabb hangok is, így a hangkép jóval kiegyensúlyozottabbá vált. A mélyek talán továbbra is egy leheletnyit dominánsabbak, de alapvetően minden a helyén van.

Az AF56W hangzásának izgalmasságát számomra az adja, hogy az analóg, alapvetően kiegyensúlyozott hangkép a kategória más füleseinél ritkán jelenlévő dinamikus megszólalással párosul. Ahogy az AF100W esetében leírt analóg jelleg, úgy az ott tapasztalt dinamika is jelen van az AF56W-ben is és ennek kominációja itt is nagyon egyedi, élőszerű hangzást hoz létre. Ez a dinamika lehetővé teszi azt is, hogy olyan zenei részleteket is meghalljuk, amely más fülesek esetében talán elkerülné a figyelmünket, amely számomra rendkívül élvezetes zenehallgatási élményt nyújt. Meg kell ugyanakkor jegyeznem, hogy a dinamikus megszólalásnak köszönhetően a basszus főleg a bejáratás elején egy-egy taktus erejéig talán indokolatlan mértékig is jelen lehet az adott zeneszámban. Minél bejáratottabbá vált ugyanakkor a füles, ezt a jelenséget annál kevésbé tapasztaltam.

A hangkép – egy in-ear monitor adta keretek között – meglehetősen széles és a hangszer szétválasztás is jó, a dinamikus jellegnek köszönhetően az egyes hangszereket külön-külön is lehet és érdemes is figyelni.

SoundMAGIC E10BT vagy AudioFly AF56W?

Hogy mindazt, amit eddig leírtam, valamelyest képbe hozzuk, nézzük, hogyan viszonyulnak a fenti tulajdonságok a Soundmagic E10BT-hez képest. Az E10BT-t azért tartom jó referenciapontnak, mert egy megfizethető árú, nagyon letisztult, pontos, széles hangképpel, jó hangszerelválasztással rendelkező fülhallgató, amelyet ár-érték arány tekintetében kategóriájában személy szerint verhetetlennek tartok.

Mindkét füles számomra eléggé hasonló, alapvetően kiegyensúlyozott hangképpel bír, amely talán egy kicsit a mélyebb tónusok irányába tolódik el. Az analóg hangzás az AF56W-nek koszosabb, élőszerűbb hangzást ad. Az E10BT esetében ez nincs jelen, a hangkép tiszta, szinte minden nagyon jól hallható. Dinamikában az AF56W erőteljesebb, cserébe az E10BT pontosabb. Torzítás tekintetében az AF56W jobban áll, az E10BT esetében viszont nem tapasztaltam driver flexet. Komfort tekintetében inkább az AF56W felé billenne a mérleg, ha az üzemidő, meg a vételár nem borítaná fel azt az E10BT irányába.

Konklúzió

Mindent összevetve két nagyon eltérő karakterisztikájú, mégis a bevezetésben említett ár-érték arány szempontjából nagyon hasonló fülhallgatóról beszélünk. Miközben ezeket a sorokat írom, gondolkodom, hogy ha a kettő közül mindenképpen választanom kellene, melyik lenne az? A választ egyenlőre magam sem tudom, mert mindkettőt nagyon szívesen használom. A két füles közül a muzix.hu-n az E10BT kb. 20 ezer forint körül mozog, míg az AF56W 35 ezer forint körül kapható. Árérzékenyebbeknek, vagy azoknak, akiknek jelentős mértékben nyom a latba a hosszabb üzemidő, alapvetően továbbra is a Soundmagic tűnik a jó választásnak, aki viszont egy kicsit mélyebben is a zsebébe tud nyúlni és nyitott az izgalmas, átlagostól eltérő hangzásokra, annak bátran javaslom az Audiofly-t, akár az AF56W, akár a nagyobb tesó, az AF100W formájában.”

Forrás:

www.szifon.com

https://szifon.com/2017/12/15/velemeny-audiofly-af56w-vezetek-nelkuli-analog-fulhallgato/

Hivatalos magyarországi márkaképviselet:

MuzixGroup Kft.

www.muzixgroup.com

A termék a muzix webshopban IDE kattintva érhető el.

Vifa Oslo Bluetooth hangszóró teszt

Az AV-Online HIFI szaklap vette górcső alá a VIFA prémium vezeték nélküli hangszórómodelljét. A termék sikerrel vette a megmérettetést, az alábbiakban nagy örömmel osztjuk meg a szakértők véleményét. “A vájtfülűek táborából sokan (többnyire jogosan) elégedetlenül morognak, lemondóan legyintenek, ha Bluetooth hangrendszer kerül szóba. Ez nem jelenti azt, hogy a vezeték nélküli dobozkák világában csak a […]

Awei A920BL Vezeték nélküli bluetooth fülhallgató

Az A920BL-t elsősorban sportra ajánlja a gyártó, ettől függetlenül inkább a hagyományos használatban fogja megállni a helyét.

Az Awei márkanévről valószínűleg nem sokan hallottak még, pedig remek ár/érték arányú fülhallgatóikkal már többször fel próbálták hívni magukra a figyelmet. A cég természetesen nem összekeverendő a mobilos fronton értelmezhetetlen, egyébként aránylag ismert AKAI-val, csak a hangzás hasonló. Az Awei hangkeltőivel jellemzően kínai webáruházakban lehetett találkozni a közelmúltban, nemrég azonban megindult a hazai forgalmazás is, ehhez pedig társult a hazai kipróbálhatóság és garancia, illetve a villámgyors elérhetőség, ami jó eséllyel teszi ismertebbé ezeket a termékeket. Itt van máris az egyik legsikeresebb fülhallgatójuk, az A920BL nevű sport in-ear, ami Bluetooth segítségével kapcsolódik a telefonhoz, négyórás üzemidőt ígér és 10 000 forint alatt megvásárolható.

Megvannak a kötelező tartozékok: microUSB kábel és gumiharangok
Megvannak a kötelező tartozékok: microUSB kábel és gumiharangok [+]

A tartozékok egy sárga színű dobozban ücsörögnek, a három pár illesztéken és a töltéshez használható microUSB-kábelen kívül magyar nyelvű használati utasítást is kapunk. Ránézésre egyébként egyáltalán nem tűnik túl sportos darabnak, teljesen hétköznapi, fül alatt elvezetett kialakítása nem feltétlenül illik össze a folyamatos mozgással, izolációja átlag feletti, és IP-szabvánnyal nem rendelkezik, tehát érdemes vele kerülni a nedvességet. Az elméletet nem mellesleg igazolja a gyakorlat is, amennyire stabilan ül a fülben egy tömegközlekedési eszközön, annyira gyakran fogjuk igazíthatni, ha kocogni vagy biciklizni megyünk benne.

Egyszerű a kialakítás, aktív mozgás közben hajlamos kiesni a fülből
Egyszerű a kialakítás, mozgás közben hajlamos kiesni a fülből [+]

A gyári gumiharangok kényelmesek, de a felhozatal lehetne bőségesebb, szerencsére a vetőcsövére gond nélkül fel lehet tenni a külön megvásárolható illesztékek jelentős részét, így legalább utólag pótolhatjuk a hiányosságot. Ami azonban kimondottan zavaró, az a driver flex jelenség, hiába vannak a házon nyomáskiegyenlítő rések, a behelyezéskor jellemző „pattogás” sajnos gyakran előfordul, amiből gyorsan kiderül, hogy dinamikus meghajtójú eszközről beszélünk, egész konkrétan 9 milliméteres átmérőjű hangkeltő került bele.

A microUSB-csatlakozóhoz lehet viszonyítani: nyilván a benne lévő komponensek miatt sikerült ilyen nagyra a távirányító
A microUSB-csatlakozóhoz lehet viszonyítani: nyilván a benne lévő komponensek miatt sikerült ilyen nagyra a távirányító [+]

A távirányító ormótlanul nagy. Nyilvánvalóan megvan az oka, hiszen ebbe került a kommunikációs egység, az akkumulátor, a töltőcsatlakozó és az erősítő is, ettől függetlenül nem tűnik túl elegáns megoldásnak. Szokásos, három gombos kezelőrendszerről beszélünk, az alsó és felső gombokkal állíthatjuk a hangerőt és léptethetjük a zenét, a középsővel pedig ki- és bekapcsolhatjuk a kütyüt, megállíthatjuk a lejátszást és kezelhetjük a bejövő hívást. Headsetként használva egyébként kimondottan jó az összkép, aktív, cVc (Clear Voice Capture) fantázianevű zajkioltással dolgozik a benne lévő Qualcomm CSR8635, szimpla mikrofonos, de a lehetőségekhez képest hatékony megoldás, egyedül az erős szél tudja jobban megzavarni. Az AptX-képesség kimaradt, viszont a Bluetooth 4.1 és a HD voice megvan, és egyszerre akár két forráshoz is tud kapcsolódni.

 

Mágnesesen összekapcsolódnak a felek, akár nyakban is hordhatjuk
Mágnesesen összekapcsolódnak a felek, akár nyakban is hordhatjuk [+]

Ötletes megoldás, hogy a bal és a jobb oldal mágnesesen összekapcsolódik, nyakban hordva ez kimondottan hasznos extra. Végére hagytuk az egyik legfontosabb kérdést, a zenehallgatás minőségét. AptX-támogatás sajnos nincs, ne számítsunk váratlanul komoly dinamikára, a legtöbb apró részletet maximum képzeletben tehetjük hozzá az összképhez, ettől függetlenül abszolút hallgatható szinten van, megtolja a basszusokat, de ad teret a közepeknek is, a magasakkal viszont visszafogottan bánik, ami azok enyhe szúrósságát ismerve talán nem is baj.

Az A920BL jelenleg 9990 forintba kerül itthon, és elsősorban azoknak ajánlható, akik hagyományos kialakítás mellett szeretnének Bluetooth in-eart használni, rendszeresen használják a headsetjüket telefonálásra, de alkalomadtán zenét is hallgatnak vele. Sportos felhasználáshoz lehet találni stabilabb darabokat, ott azonban el kell fogadnunk a kényelmetlenebb behelyezéssel és a sokszor váratlanul nagy kialakítással járó hátrányokat.

Írta: | | Forrás: Mobilarena

Brainwavz S1; régi ismerős, új áron

A Brainwavz egykori csúcsmodelljéhez most rendkívül kedvező áron lehet hozzájutni itthon, de ne feledjük, hogy elsődlegesen iOS-felhasználóknak szól.

Okostelefonoknál rendszeresen előfordul, hogy egy vadonatúj, középkategóriás eszköz helyett érdemesebb lehet egy korábbi, kifutó csúcsmodellt választani, a zenei kütyükre pedig ez sokszor hatványozottan igaz. A vezetékes fülhallgatónak ugyanis nem avul el az operációs rendszere, nem öregszik el a technológiája, és ami néhány éve a csúcskategóriába született, az nagyon alapos teszteken vizsgázott jelesre azelőtt, hogy a dobozba, majd a boltok polcaira került. Hasonló kütyüknél nagyon kicsi az évről évre mérhető előrelépés, éppen ezért lehet az, hogy egy jól eltalált, középkategóriás fejhallgató akár 20-30 éven át kapható változatlan formában, és a gazdaságilag rendszeresebb megújulást igénylő zászlóshajók beltartalma sem módosul jelentőset az esetek jelentős részében.

Ahogy a doboz is jelzi, iOS-kompatibilis eszközről beszélünk
Ahogy a doboz is jelzi, iOS-kompatibilis eszközről beszélünk [+]

A Brainwavz S1 is ilyen, bár a hazai forgalmazása csak most indul, külföldről évek óta rendelhető, sokak megelégedésére rászolgált, megbízható darab, ami csatlakozójával és vezérlőgombjaival ugyanúgy az iPhone-tulajdonosokat szólítja meg, mint az árban és kialakításban is konkurensnek tekinthető SoundMAGIC E10m, de a jobb anyaghasználat, a dögösebb hangzás és a bőségesebb felszereltség az S1 felé billentheti a mérleg nyelvét. Mitől lesz egy fülhallgató Android vagy iOS-kompatibilis? A válasz egyszerű, a jack csatlakozó lábkiosztása és az ebből adódó vezérelhetőség miatt: próbálgattuk újabb (CTIA csatlakozós), androidos forrásokkal, hangzás szempontjából nem maradtak alul, viszont a hangerő állítása a fülhallgató gombjaival kivitelezhetetlen volt. Apple-eszköz esetén ilyen természetesen fel sem merült, minden tökéletesen üzemelt.

Kellően rugalmas és jól szigetelt a lapos kábel
Kellően rugalmas és jól szigetelt a lapos kábel [+]

Nem fogunk meglepődni a specifikációs tábla elolvasásakor, a 10 milliméteres, dinamikus meghajtó, a 16 ohm impedancia, a 20 – 20 000 Hz-ig terjedő frekvenciaátvitel és a 93 dB-s érzékenység körülbelül semmit nem árul el a valódi minőségről, ami egyébként remek. A hangolása érezhetően a modern zenei keveréshez lett tervezve, amíg nem térünk el a legfrissebb slágerektől, azt fogjuk érezni, hogy a világ legjobb fülhallgatóját vásároltuk meg, az öblös, ütős mélyekhez gyönyörű magasakat és sok apró részletet kapunk, nem lesz olyan zavaró hiba vagy hiányosság, ami megzavarhatja az önfeledt zenehallgatást.

Kényelmesen elfér a védőtokjában
Kényelmesen elfér a védőtokjában [+]

Ahogy azonban elkezdjünk eltérni a vadonatúj keverésektől és a remastered kiadásoktól, elkezd feltűnni, hogy az S1 valójában egy zseniális színjátékkal leplezte hiányosságait. A dinamikusság ugyanis nem alapvető erénye, az igazán háttérbe húzódó zeneszerszámokat szinte meg sem mutatja, és a mélyek is inkább nagyot akarnak szólni, mintsem igazán áthatóan jönnének elő. Aki arra panaszkodik, hogy egy bizonyos szint fölött az in-ear eszközök magasai fülsértőek, azok biztosan nem mondják majd ezt tesztünk alanyára, hiszen ilyen téren kimondottan visszahúzódónak mutatkozik, miközben a mélyeket és a közepeket komolyabb mennyiségben reprezentálja.

Igyekeztek ergonomikusan kivitelezni, de ettől függetlenül nagy a fülhallgatóház
Igyekeztek ergonomikusan kivitelezni, de ettől függetlenül nagy a fülhallgatóház [+]

Megannyi illeszték jár hozzá, a hagyományos gumiharangokon kívül dupla- és triplafalú illesztéket, illetve egy pár Comply T-400 fülillesztéket is találunk odabent, a lehetőségekhez képest tökéletes izoláció és hangzásvilág eléréséhez mindenképp érdemes ezzel kísérletezni, és akár oldalanként eltérő méretet használni, hiszen a hallójárataink különbözhetnek. Jár hozzá csipesz is, amivel ruhához rögzíthetjük a kábelt, ám ha valaki sportos felhasználásról álmodik, inkább nézzen ennek megfelelő céleszközt: az S1 nagy, nehéz, nem elég stabil és túl sokat szigetel ilyen felhasználás esetén, ráadásul IP-szabvánnyal sem specifikálták strapabíróságát.

Egyenes a jack csatlakozója
Egyenes a jack csatlakozója [+]

A 23 990 forintos ár rengeteg kérdést vetne fel a Brainwavz S1 kapcsán, ennyi pénzért már rendkívül sokféle, jobbnál jobb ajánlattal lehet találkozni a piacon, az RHA MA750-hez képest is távoli ligában játszik a Brainwavz, a 10 000 forint kedvezményre jogosító kuponnal, 13 990 forintért viszont egyértelműen jó választás az S1, és bár érdemes a vásárlás előtt kipróbálni, meghallgatni, nagy csalódást szinte egész biztosan nem okoz majd.

Írta: | | Forrás: Mobilarena

Mivel lehet mobilon tisztán hallani a zenét?

forrás: index.hu
szerző: Tóth Balázs
dátum: 2017.03.11.

Látványos fejlődésen mentek át a mobilok kijelzői, de a hangminőséggel kevesebb gyártó törődik, és a mobilok nagy része középszerű hangokat produkál. Ennek viszont változnia kell, mert ma már a jó felbontású zene is könnyen beszerezhető, nem feltétlenül kell letorrentezni több terabájtnyi FLAC formátumú fájlt, ha kényeztetni akarjuk a dobhártyáinkat. A Tidal zenestream-szolgáltatással cd minőségű, vagy annál is jobb tartalmakhoz férünk hozzá, és a Spotify „extrém minőségű” streamje se rossz, bár az általuk használt 320 kbps bitrátát korántsem neveznénk extrémnek.

Ezeket a nagy felbontású zenéket nem érdemes átlagos mobilról, gyári fülessel hallgatni, ahogy Ferrarival se megyünk szántani, úgyhogy aki komolyan gondolja a zenehallgatást, annak érdemes beszereznie egy jobbféle hangrendszerrel ellátott mobilt. Kiváló minőségű fülesek is vannak már megfizethető áron. Aki ennél is többet akar, elmehet a végletekig. Ott még nem tartunk, mint az igazán keményvonalas audiofilek, akik kavicsokkal és több százezer forintos kábelekkel varázsolnak tisztább hangzást az eszközeikbe, de már mobilokhoz is vehetünk usb portra csatlakozó digitális-analóg átalakítót (DAC), sőt, akár vákumcsöves erősítőt, vagy saját akkuval felszerelt mélyhangkiemelőt is.

Tesztünkben a belépő szinttől indultunk, a SoundMagic E10C fülessel, a 15 ezer forint alatti kategória többszörös díjazottjával. Tavaly hatodszorra lett az év legjobb fülese a What Hi-Fi tesztjein, és ezzel a véleménnyel nem érdemes vitába szállni. Tiszta, nagy felbontású hangokat kapunk, és azok trendkövetők se panaszkodhatnak, akik szeretik az erősebb basszust. Megkapják. A legújabb “C” verzió még azt is tudja, a korábbi modellekhez képest, hogy az androidos és iOS-es kimenetére automatikusan rááll, nincs szükség kapcsolóra.

Valamivel olcsóbb, ugyanakkor valamivel gyengébb képességű is az Awei A920BL füles, ez viszont bluetoothon is elég sokat kihoz a zenéinkből. Csak az akkuidőt áldozták fel a kényelem oltárán. Csupán négy órán át működik, cserébe viszont elég könnyű a füles.

Itt muszáj egy kicsit beszélni a bluetooth minőségéről, az Awei fülese ugyanis nemcsak az akusztikai tulajdonságai miatt jó, az aptX szabvány támogatása legalább ennyire fontos. Bár a gyártók szeretik azt mondani, hogy aptX cd-minőséget tud átvinni, de nem árt tudni, hogy ez is tömöríti az adatot, és 352 kbps bitrátára képes.

A bluetooth aptX bőven elég a legjobb minőségű Spotify stream lejátszásához

Ennél van már jobb is, az aptX HD, amelyen 576 kbps is átmegy, de ennek a szabványnak a támogatottsága momentán elég szerény. Néhány hiperdrága Vertu mobilon kívül csak az LG G5 és V20 kompatibilis vele, valamint néhány zenelejátszó. Az LG-nek bluetooth headsetje is van hozzá, ilyen például a Tone Platinum, ez viszont már 60 ezer forintnál is többe kerül.

A köztes árkategóriában elég jó élményeket szereztünk egy RHA-Audio MA750i fülessel, amivel a felemelő érzés volt nagy felbontású dzsesszt és metált hallgatni a metrón munkába menetelő tömegben. Egészen komolyan elgondolkodtam azon, hogy el kéne adni a kissé elavult, fél asztalt beterítő Pioneer sztereo erősítőmet, és az árából inkább egy ilyet venni. Az MA750i-nek ugyanis elég húzós az ára, nagyjából 30 ezer forintot kérnek érte. Mellette szól, hogy jóval tartósabb lehet egy átlagos, 10-12 ezer forintos fülesnél.

A kábelek erősek, vastagok, és ahol csak lehet, acélból van a borítás. A füldugaszhoz egy rakás szilikondugót adnak, hogy biztosan legyen köztük olyan, ami passzol a fülünkbe.

Káosz a zsebben

A soron következő kiegészítő hasznosságát már könnyebb megkérdőjelezni, de nem a hangminőségük, hanem inkább a használhatóságuk miatt. Akinek nem jött be az iPhone 7 jackdugós átalakítója, az most ne is nézzen ide, mert felkavaró képek következnek. Így néz ki egy mobilba dugott külső DAC-ba bedugott külső vákumcsöves erősítőbe bedugott fejhallgató bizarr láncolata.

Valószínűleg nincs olyan élő ember, aki mindezt így zsebre vágná. Mi se nagyon mászkáltunk ezzel a konfigurációval, de azért az irodában kipróbáltuk, hogyan szólnak a Lars&Ivan márkanéven piacra dobott cuccok. A Fire DAC valóban szépíti a hangot egy átlagos mobilhoz képest, de az eleve jó DAC-cal felszerelt HTC Desire Lifestyle hangzásán már nem javított érezhetően.

A vákumcsöves erősítő pedig hozza azt a lágy hangzást, amiért az audiofilek odavannak a vákumcsöves erősítőkért, és mindezt megtoldja egy – opcionálisan bekapcsolható – extra basszussal. De ha csak plusz basszus kell, arra jó a zsebre csíptethető, sokkal kisebb méretű, hagyományos erősítő is.

Azt jól meg kell fontolni, hogy milyen kiegészítőt választunk, a DAC ugyanis plusz áramot fogyaszt, hiszen a mobil usb adatcsatlakozójára kell rákötni, onnan kapja az áramot – és persze az adatot, amit maga alakít át analóg hanggá. A külső erősítő ezzel szemben saját akkuval rendelkezik, jackdugóval csatlakozik a mobilra, ez pedig éppen ellenkező módon hat az energiafogyasztásra. Nyugodtan lecsavarhatjuk a hangerőt a mobilon, és fel az erősítőn, amivel némi energiát is megspórolunk a telefonban. Csak akkor szívjuk meg, ha lemerül az erősítő, és emiatt leáll a zene.

Az ideális az lenne, ha ezek az erősítők valamilyen tokba kerülnének, a telefonunkra rögzítve. Vagy tudunk ennél is jobbat, bár ehhez igencsak le kell szűkíteni a választható mobilok márkáját és típusát: valamilyen csúcskategóriás LG-t kell választani, mert a dél-koreai cégnél vannak a legjobb beépített hangcuccok. A V20-ban például négy DAC van, és mindjárt meg is mondjuk, hogy ez miért jobb, mint amiben csak egy van.

Hullámformájú bitek

Amikor digitálisan rögzítjük a hanghullámokat, akkor a felvevőeszközünk több tízezerszer mintát vesz a hangból. A cd-ken is használt 44kHz-es mintavételi rátánál ez másodpercenként 44 100-at jelent. Fontos tulajdonság még a bitmélység, ami 16, 24 vagy 32 bites lehet, és azt mutatja, hogy hány különböző szintet különböztetünk meg, mennyire pontos a mintavétel. A lejátszó a digitális lenyomatból próbálja helyreállítani az eredeti analóg hanghullámot, és emiatt van jelentősége annak, hogy hány bites a DAC. (A csúcsmobilokban gyakran használt Qualcomm Snapdragon 821 rendszercsipben 24 bites DAC van, míg a vadiúj Snapdragon 835-ben már 32 bites)

Képernyőfotó 2017-02-21 - 16.34.13.png

Kevesen tudják, de mindegyik bluetooth eszközben van DAC, hiszen a fülesre nem analóg jel érkezik, hanem digitális, amit ott helyben kell hullámformává alakítani. Persze vannak egészen olcsó és gagyi DAC-ok, ahogy drágábbak is. A hangeszköz kiválasztásánál figyelembe kell venni még néhány adatot. Ilyen például a jel/zaj arány, ezt az angol elnevezésből eredően SNR vagy S/R (signal-noise ration) jelöl, és az értéket decibelben (dB) adják meg – minél több annál jobb.

Az LG V20 esetében négy profi ESS SABRE DAC állít elő alacsony zajszintű analóg jelet, és ezek kombinálásával jön létre a mobilokban ritka alacsony zajszint. Ebben a mobilban még a hangerőállítás analóg szinten történik, mert így a már zajtól tiszta jelet erősítjük.

Persze nemcsak jó lejátszók kellenek a tiszta és jó minőségű zenéhez, hanem megfelelő hangfájlok is. Online stream esetén a Spotify-t legfeljebb 320 kbps-ig húzhatjuk fel, míg a Deezer Elite 1411 kbps-t tud, akárcsak a Tidal. Mi az eszközöket FLAC fájlokkal is teszteltük, 5000 kbps fölötti minőségben, de azt is észrevettük, hogy a Spotify-on is sokat javít a profi hangtechnika.

Azt mindenesetre tudni kell, hogy a tömörített mp3-ban és aac-ban sok a veszteség, és jóval kevesebb az adat, mint a veszteségmentes formátumokban. Bár a profik azt mondják, hogy a Super Audio CD (SACD) által használt DSD (direct stream digital) az igazi, a neten sokkal könnyebben találunk FLAC (free lossless audio codec) formátumban kódolt zenéket, ha van kedvünk a letöltéssel és a fájlok tárolásával vacakolni.


TOVÁBB A MUZIX WEBSHOPBA

Awei fülhallgatók tesztje – Kínaiságok hazai képviselettel

A Rendelj kínait Blognál jártak Awei vezetékes fejhallgatóink.
Alábbiakban olvashatjátok az erről készült blog bejegyzésüket.

11_1.jpg

Az Awei bizonyára sokak számára ismert név, az egyik vezető kínai hangtechnikai cégről van szó, akiknek már magyarországi képviseletük is van. Tőlük kaptuk meg a csaknem teljes, itthon forgalmazott vezetékes füles repertoárjukat.

 

Bevezető

Összesen 5 különféle fülesről lesz szó, melyek közül a legdrágább is csak 3990 forintba kerül Magyarországról vásárolva. Ennek ellenére nem szólnak rosszul, mindegyiknek egyedi hangképe van, ár/érték arányban igen jók. Az Awei alapvetően arra törekszik, hogy a legtöbbet kapjuk kevés pénzért, a mottójuk is e szemlélet köré épül: “Több. Kevesebbért.”

Nem csak vezetékes fülhallgatókat kaphatunk tőlük itthon, vannak Bluetooth hangszórók és fülesek, valamint hangtechnikai kiegészítők is. A hazai képviselet oldalán a teljes portfólió megtekinthető igényes termékleírásokkal együtt.

A magyar törvények értelmében 24 hónap hazai garanciát vállalnak az eladott termékekre, az első 6 hónapban – amennyiben rendeltetésszerű használat során megy tönkre – automatikusan cserélik a terméket, ezután pedig a garanciális időszakon belül indokolt esetben cserélnek, amennyiben szintén bizonyítható a rendeltetésszerű használat ténye.

A teszt során igyekeztem szem előtt tartani, hogy nem audiofil termékekről van szó, ennek megfelelően értékeltem őket, senki ne várjon ennyi pénzért tökéletes részleteket, hatalmas teret és tökéletes hangképet (már ha objektív módon létezik ilyen).

Na, de nem szaporítom tovább a szót, lássuk a medvé(ke)t!

 

ES-Q széria

A Q széria darabjain nem találunk mikrofont és vezérlőket, teljes mértékben a zenére koncentrálnak, ennek megfelelően áruk is (az amúgy is alacsonyhoz képest) alacsonyabb. A család 3 tagja járt nálam: a Q3, a Q5 és a Q7.

Csomagolásukat tekintve nagyon hasonlóak, komoly hatású fekete dobozban csücsülnek, szolid sárga (vagy fehér) feliratokkal, ránézésre legalább középkategóriát mondanék rájuk. Mindegyikük fekete szivacs párnába nyomkodva várja, hogy kibontsuk, a kiegészítők listája is azonos: két pár, különböző méretű gumi párna (+1 alapból felszerelve), egy felrakható csiptető és egy angol és kínai nyelvű használati utasítás. Tehát a tálalással abszolút nincs gond, sokkal komolyabbnak néz ki, mint amit az ár megkövetelne.

 

ES-Q3

A számozás alapján azt hihetnénk, a legkisebb testvérrel van dolgunk, azonban furfangos módon a legkisebb szám jelenti a legkomolyabb kivitelt. Ezt azért nem jelenthetem ki, ugyanis mindegyikük más karakterisztikájú és kivitelű, ezért az összehasonlítás nem egyszerű. Inkább úgy mondom, ez a legdrágább, ezért gyanítom, hogy őt szánták a családfőnek.

q3_silver_1000.jpg

A kivitelre a karcsú jelző jutott először eszembe, pozitív értelemben, ugyanis a jack dugó keskeny és rövidített, a kábel is vékony, ugyanakkor harisnyázott, ami meglepő ebben a kategóriában. A jack dugó aranyozott, és a tetején ellaposodik, hogy könnyebb legyen megfogni, egy szolid típusjelzés is helyet kapott rajta, elég komoly hatást kelt. Az illesztések tartósnak tűnnek, a ház alumíniumból készült, a meghajtó neodinium mágneses. Négyféle színben kapható: fekete, kék, pink és ezüst, nálam a fekete variáns járt.

A hangképre leginkább az erőteljes basszus jellemző, tipikus fiatalos V karakterisztikája van. A többi tartomány is a helyén van, de a mély és mélyközép egyértelműen túlsúlyban van, néha már előbbiek rovására. Ez persze ekvalizerrel kompenzálható, így kiegyensúlyozottabb hangzás érhető el. A térábrázolása rendkívül sajátos, olyan érzés, mintha a fülemben ülnének a zenészek, ami néhány zenéhez kifejezetten jó, néhány esetben viszont jó lenne egy kicsit nagyobb tér. A basszus esetenként nekem egy kicsit tompa, a magasak viszont szerencsére nem sziszegnek.

Ez volt a szubjektív, felső középkategóriához szokott fülem véleménye, de ha leszállok a földre, és ránézek az árcímkére, amin 2990 Ft szerepel, rögtön sokkal bocsánatosabbak ezek a hibák. Ezen az áron eléggé alázza a hazai piacot a kategóriájában, és ha rászánjuk az időt a beállítására, egy kellemes hangzású kis fülessé tehető.

Itt megvásárolható >>

 

ES-Q5

A “középső” testvér első sorban az anyaghasználattal villant nagyot, ugyanis a hangkeltők fából készültek! A peremeken fém gyűrűket kapott, amik behelyezéskor kicsit nyomják a fület, de használat közben már nem érezni, hosszú távon is kényelmes marad. Ez egyébként mindegyik bemutatott darabra igaz: kényelmesek és stabilan ülnek a fülben, nem mozogják ki magukat. A kábel ezúttal is harisnyázott, a jack aranyozott, az illesztések is rendben vannak, nagyméretű rezonanciakamrát és neodinium meghajtót kapott. Kétféle árnyalatban kapható: natúr fa és vöröses festésű változat. Megmondom őszintén, ő lett a kedvencem mind közül, jól össze van rakva, a fa használata nagyon menő.

Hangzásban szintén ő tetszik a legjobban, sokkal kiegyensúlyozottabb a hangképe, ennek ellenére nagyon komoly és szépen rezgő basszus lakik benne. A középtartomány tiszta és pont elég, a magasak is a helyükön vannak, nincsenek túl tolva, nincs sziszegés. A térábrázolás is jobban az ínyemre van, érezhetően nagyobb térből szól a zene, “levegősebb”.

Ekvalizer piszkálás nélkül is elhallgattam órákig, kifejezetten kellemes, meleg hangja van. Mindezt 2490 forintos áron kapjuk meg, ennyiért ajándék, simán felér a hazai alsó középkategóriához hangzásban. Ha nekem kellene kiválasztanom a legjobbat az öt versenyző közül, én tutira őt tenném meg győztesnek.

Itt megvásárolható >>

 

ES-Q7

A kistesó (mert ő kétség kívül az) elhanyagolható tömegével tűnik ki a sokaságból, tényleg annyira könnyű, hogy könnyű elfelejteni, hogy benn van a fülben. Árazása neki a legszerényebb, ennek megfelelően a kivitel is egyszerűbb: apró fejű, egyszerű, de aranyozott jack, gumiborítású vékony kábel, műanyag házú hangkeltők. Ennek ellenére nem vették fél vállról az összerakást, az illesztésekre odafigyeltek. Érdekessége, hogy a jobb oldali rész kábele hosszabb, tehát nyak mögött érdemes elvezetni, ebből kitalálható, hogy a gyártó elsősorban sporthoz találta ki, amihez tökéletes minimális tömege és kényelmes használata miatt. Fekete és világos szürke színekben kapható.

esq7_dsc_5290_black-500x500.jpg

Ismét egy más hangképpel találjuk szembe magunkat: ő kevesebb basszust és több magasat kínál. Igazából ez a hangkép dolog elég szubjektív téma, ízlés és zene válogatja, kinek mi a megfelelő, ezért az Awei igyekszik mindenféle megoldást kínálni, hogy mindenki megtalálja a magának valót. Nem arról van szó, hogy nem jók a basszusok, hanem, hogy nem nyomják el a többi tartományt, szolid, aláfestő szerepet kapnak. A közepek rendben vannak, kicsit talán kevesebb a részlet, a magas tartomány egyértelmű túlsúlyban van, néhány zene esetében sziszegésre is hajlamos, de ekvalizerrel rendbe hozható. A tér “mérete” nagyjából az előbbi két variáns között van, kisebb, mint a Q5 esetén, de még nem fülben ülős kategória. Összességében nem szól olyan dinamikusan, mint a testvérei.

Aki ezt a hangzást preferálja, egy jó kis eszközre talál a Q7-ben, sportoláshoz tényleg jó választás lehet, 1990 forintos árához képest korrekt ajánlat.

Itt megvásárolható >>

 

ES900i

Ő már egy más kategóriát képvisel, ugyanis találunk rajta egy mikrofont is tartalmazó “egygombos” vezérlőt, így kihangosításra, zene vezérlésre is használható.

es900i_all_500-1.jpg

A csomagolás nagyon komoly, kihajtható előlapos dobozka színes, absztrakt mintákkal, mintha a felső kategória lenne. Kibontva azért már látszik, hogy nem egészen erről van szó, egy szivacsos bevonatú, olcsóbb műanyag tartóban van a füles, a kiegészítők listája a korábban említetteken kívül kiegészül egy “bőr” tokkal. Ez az a tipikus PVC-ből készített kínai műbőr, aminek ráadásul az illesztése sem tökéletes.

Lapos, gumis kábelt kapott, így nehezebben gubancolódik, de ennél több pozitívumot nem nagyon tudok elmondani sajnos, érződik rajta, hogy bizony olcsó hús. A használt anyagok kicsit gagyik, az illesztések itt-ott sorjásak, a fémet imitáló műanyag ház sem sikerült túl meggyőzőre. A viselése is valamivel kényelmetlenebb, de azért nem zavaró hosszú távon sem. Fekete, arany és ezüst színben kapható.

Hangzásban a Q7-re hasonlít leginkább, magas túlsúlyban szenved. A basszus hangok viszont esetében a legpontosabbak, pattogósak, és nincs belőlük túl sok. Hallhatóan kevesebb részletet ad vissza, mint társai, a magasak gyakran sziszegősek, de a térábrázolása egész jó, kissé összezsúfolja a hangszereket, de jól kihozza a sztereó hangzás előnyeit.

A mikrofonról viszont csak jót mondhatok, tökéletes minőségben hallottak telefonálás közben, a gombos vezérlő is jól teszi a dolgát, hívásfogadásra, zene indításra és váltásra is használható.

Értékelem én az igyekezetet, de azért még bőven van min javítani, hogy azt mondhassam, hogy egy jó fülessel volt dolgom, de az árral legalább ezúttal sem szálltak el, 3490 forintért juthatunk hozzá.

Itt megvásárolható >>

 

ES500i

Ő az imént bemutatott ES900i utódja, és remek példa rá, hogy ha akarnak, tudnak javítani.

s500ifek-500x500.jpg

A doboz teljesen új kialakítást kapott, lekerekítettek az oldalak, ránézésre sportfüles. A tokot lecserélték egy felül kemény borítású, alul légáteresztő, fiatalos kinézetű darabra, ez nálam jó pont. Egyébként ugyanazokat a kiegészítőket kapjuk, mint az előd esetében, csak éppen a gumi párnák színesek.

Az anyaghasználat is javult, most már elhiszem, hogy fém a ház (pedig műanyag), a jack továbbra is aranyozott, a kábel lapos kivitelű. Az illesztések már sokkal jobbak, egyszóval már nem érzem gagyinak. Ugyanolyan mikrofonos, “egygombos” vezérlőt kapott, mint az előd. Fekete, kék és pink színekben kapható.

A hangzás is más: van, ami javult, és sajnos van, ami rosszabb lett. A magasak már nincsenek túl tolva, és a basszus még mindig jó, de a hangzás valahogy ellaposodott. Nekem ez hátrány, de van olyan zene, amihez pont ez dukál. A részletek valamivel jobbak lettek, a tér viszont beszűkült kicsit. Vagyis nem tudom pontosan leírni, mi történt vele, mert szűkebb, mégis olyan, mintha messzebbről szólna a zene, tompább, elég furcsa érzés. A mikrofon ugyanolyan, mint az elődön, ezért természetesen most is remek, ahogy a vezérlő is.

Ennek a fülesnek is vannak még hibái, de az elődöt bőven túlszárnyalja, főleg kialakításban. Ennek ellenére csak 500 forinttal drágább, 3990 forintot kérnek érte. Én, ha mindenképp mikrofonos fülest szeretnék, biztosan kifizetném a felárat, és őt választanám, de leginkább maradnék a Q5-nél, ő már véglegesen meggyőzött.

Itt megvásárolható >> 

További Awei termékekért ide kattintsatok >>

2016.12.04. 08:00
molcsa
forrás: http://rendeljkinait.blog.hu

Lotoo Paw Gold – A mennyek kapujában!

Lotoo Paw Gold …..és megérkezett!

lpg1

Hosszas tárgyalások, előkészítések után itt van kis hazánkban a hordozható audió lejátszók igen szűk felső szegmensének egyik oszlopos tagja a Lotoo Paw Gold.

Nyilván ebben a szegmensben teljességgel hiába való legjobb játékosról beszélni, itt oly csekélyek a különbségek, hogy jobbára a halott hang karaktere alapján különböztetjük meg egymástól a csúcs DAP-okat.

lpg4

A Nagrának is bedolgozó Intermedia cég Lotoo termékcsaládjának élharcosa a készülék, minden high-tech fejlesztés belekerült, a DAC chip esetén a méltán híres Burr Brown 1792-es mellett döntöttek.

Azt azért bátran ki merem jelenteni, hogy az LPG (sokan csak a mozaikszót használják és ez nem tévesztendő össze az autógáz nemzetközi elnevezésével) hangerő és hangminőség tekintetében a világ 10 legjobb lejátszója között van. Erős kijelentés, de számos teszt és vélemény támasztja alá ezt.

A kínálatban felsorolt temérdek mennyiségű specifikációból két adatot emelnék ki mindösszesen.

Az első a 6000 mAh akkumulátor. Ez már erőgyárat sejtet a felszín alatt, de mindjárt megértjük miért.
Azért mert a kimeneti teljesítmény 32 ohmon 500 mW.

lpg3

Ez elgondolkodtató, egyúttal feltételezhető, hogy akár komolyabb fejesekkel is megbirkózik a 280 grammos szörny, aminek méretei, ereje ellenére nem túl nagyok, bátran ki merem jelenteni, hogy a legtöbb kézbe bőven elfér, bele simul. Különös ismertető jegyei közé tartozik az arany hangerő és választó tárcsa.

A Lotoo Paw Gold ára 599 900 forint.

Ez nem az a kategória, ahol az összeg hallatán megdöbbenünk, legfeljebb elérzékenyülve vesszük tudomásul; még pár év megvonás, gyűjtés hiányzik a hőn áhított mennyek kapujához.

lpg2

Meghallgatását óvatosan végezzük, nem ígérem, hogy utána nem lesznek elvonási tüneteink!

Bővebb összehasonlító teszt hamarosan, a novemberi HI-FI Show-n pedig, ha kitartóak vagyunk meghallgathatjuk, szemre vételezhetjük e csodát.

Lemezajánló – GoGo Penguin – Man Made Object

Persze sokféle jazz van…

Van ugye a klasszikus, contemporary,progresszív, bop, bossa, fúziós….tehát a kiindulási alap, a távolba révedős, merengős zongora meg szaxofon, vagy az ellentéte, a szinte nagyzenekari egyveleg, a sokadalom, illetve mindezek keveréke.
Nehéz besorolni a GoGo Penguin nevű triót, amit angol fiatalemberek alkotnak,debütáló albumuk a Fanfares, második a V2,0  Mercury díjat kapott 2014-ben, ez pedig a harmadik, Man Made Object címmel. Annyi tehát bizonyos, hogy szeretik őket, talán tehetségesek is. Mindjárt kiderül.

A zongorista Chris Illingworth, a bőgős Nick Blacka, és a dobos Rob Turner.

gogo1

Ember alkotta tárgy. Ez a cím, valami „worker”, progresszív  indíttatást sejtet, indie-pop és elektronikus  szellőkről cikkeznek a külföldi szakfórumok, ezért nagy elánnal indultam neki új albumuknak.

Nos az első taktusok eldöntik, hogy itt nem fogok aludni, andalogni. Nagyon érdekes, mintha többen lennének. Nem hiszem el, hogy ezt három ember alkotja, teli van a színpad hangokkal, mindent betölt a gyors jazz.

gogo3

Annyi bizonyos, hogy Turner megdolgozik a pénzéért, le nem áll a dob, egy pillanatra sem szűnik meg az ütem, úgy száguld, mint egy gyorsvonat. Nekem nagyon bejön, profi a tag, ez nyilvánvaló.

Szemüveges zongoristánk lépést tart vele, ebből is kitűnik, hogy igen pattogós lemezzel van dolgunk, készüljünk rá, hogy nem tudunk másra koncentrálni, mindent betölt az ember alkotta tárgy jelenléte.

Az elektronikus jelenlét bizonyossá válik a Smara végső teljesen eltorzított és pulzáló befejezésében, de egyébként nagyjából a három zenész viszi az albumot, megfűszerezve ezzel-azzal.
Igen, ez egy elektronikus indíttatású progresszív jazz, manuálisra hangolva, felpörgetve.
Jó kis fúzió, nagyszerűen megkomponált részletek és kivitelezés.

Dallamban sincs hiány, nagyszerűen klimpíroz Illingworth, itt is megfigyelhető egy összegyúrt teljesség, amely klasszikustól kezdve, modernebb elektronikus zenei hangjegyeket átölelő indíttatásból varázsol könnyedén rutint, teszi roppant élvezetessé a lemezt. Nagyjából az is kiderült, hogy képzett, tehetséges zenészekkel van dolgunk, nem hiába kaptak díjakat.

gogo2

Tehát trió és mégsem az, úgy érzem magam, hogy írok valamiről, amiről írni nehéz, hallgatni könnyebb. Visz magával, felvillanyoz, ütemre dobog mindenem és meglepődök mikor nincs több zene…már is vége?

Melegen ajánlom mindenkinek, aki modern zenei emlőkön nőtt fel, annak jó bevezetés a jazz világába.
Mert modern, mert dallamos…mert nagyon jó!

manmade1

GoGo Penguin – Man Made Object

Kiadó: Blue Note/Decca records
Kiadás éve: 2016
Teljes hossz: 61.57 (bónusz zenékkel együtt)

01. All Res
02. Unspeakable World
03. Branches Break
04. Weird Cat
05. Quiet Mind
06. Smarra
07. Initiate
08. GBFISYSIH
09. Surrender To Mountain
10. Protest
bónusz számok:
11. Unspeakable World (Matthew Herbert’s Onc Workout)
12. Initiate (Stray Remix)
13. All Res (Dabrye Remix)

Lemezajánló – Luke Howard trio: The Electric Night Descends

Luke Howard ausztrál zongorista. Elsősorban jazzben utazik, de film- és színházzenét is ír.
Gyermekkorában klasszikus zongorát tanult, az előképzettséggel tehát nincs gond. Szerintem ezt érzem is zenéjén, előadásmódján.

lukehoward2

Triójának úgy tudom ez már a harmadik lemeze, a Meadowlands nevűt már hallottam.
Klasszikus trió, dob, bőgő és zongora. Kell ennél jobb? Szerintem nem, de van aki töményebben szereti, nekem nagyon fekszik ez a hármas egység, hangjegyekből itt sincs hiány.

Már előző lemezének hangulatára is jellemző volt egy megkapó melankólia, fűszerezve itt-ott némi  frissességgel, ez az első taktusok után biztossá vált ezen lemezén is.

electric_night

Jobb oldalon bőgő biztosít egy állandó laza ütemet, ezt ellensúlyozza balról a néha igen intenzív dob keményebb ritmusa, amit a majdnem középről puhán, de vezető jelleggel odaillesztett zongora tesz teljessé. Persze bármelyik maradna el, megborulna az egység, ezt akár meg sem kellett volna jegyeznem.

Lassan indul minden zeneszám, felépül aztán, gyakorta belendül, de nem zavaróan, ezt a finom – már említett – melankóliát nem töri meg, legfeljebb pár perc erejéig megpróbálja feledtetni. Kitörni belőle? Nem, nem is kell, így jó. Azért nem sírunk, csak már lemegy a nap is, kissé fáradtak vagyunk, ez nem a mulatásról szól, persze nem is robot, inkább alkony.
Igen, talány az alkony, és a gyakorta felbukkanó erősebb dob ritmusa, a még fel-felvillanó utolsó napsugarak ernyedt látványa.

lukehoward1

Úgy érzem Howard meg akar maradni legnagyobb hangszerével középen is a háttérben. Óvatosan klimpíroz, soha nem reagálja túl a többieket, sőt! Inkább aláfest, csak néha bukkan igazán elő, akkor is csak azért, hogy elindítson egy másik hangszert.
Az egészben persze ott lappang az ellentét is; mert vezet is a zongora, meghatároz, kiemel, hangsúlyoz.

Nagyon tetszik, megragad a hangulata, nem virtuozitások, egyének játsszák, hanem a trio zenél nekünk, azt pedig eszméletlenül teszi. Ritkán vagyok úgy, hogy az eléső hangjegyek megfognak egy lemezen, de ennél így voltam, vagyok. Nem tudok egyetlen számot, hallgatni, kiemelni, ajánlani, le kell ülni és végig kell hallgatni.

Ha mégis kellene akkor a Self  Preservation lenne az.

Luke Howard trio: The Electric Night Descends (2016)

Összes játékidő: 39.45

The Electric Night Descends
Atlases
Interlace
Periphery
Spir
7:52
5am Quiet
Passage Through A Dream
Warm Springs
Self Preservation
lukehoward3
Zenélnek:
Luke Howard – zongora
Jonathan Zion – bőgő
Daniel Farrugia – dob

A felvétel 2015. márciusban készült Melbourne-ben.